A Perth Diamond első másfél napja nagyon nehéz volt. Ma viszont már minden ment, mint a karikacsapás. Korán reggel kellett nyomtatnom valamit, ezért beléptem az eRepre is. Láttam, hogy kitört a szabadságharc az indonézektől megszállt eArgentinában! Hurrá, háború! A dolgozók tudnak kórházba menni és gyógyulni, lesz itt termelés! Gyorsan körlevél a harc szabályairól, hogy felmenjen a wellnessük. Aztán írtam a görög kajacégnek, hogy ma is vennék 20 db 1-est, valamikor de. láttam, hogy visszaírt, hogy rendben. Elküldtem neki a pénzt, délben látom, a tárhely tele is van szépen. Du. az indonéz kivételével mindegyik dolgozott, próbaképpen kiraktam az indonéz piacra a termelést, hát, el is vitték mindet:-) Pedig a srác megvette volna ma is. Egy keveset tudtam neki eladni este. Na, majd holnap:-)
Közben én elmentem Ausztriába, ahol választások lesznek. Elég kevesen lakják, annál több a magyar. Korábban, amíg nem volt eSzerbia, ők is eAusztriában laktak. Beléptem az egyik pártba és jelentkeztem képviselőnek. Állítólag meg fognak választani és kapok 5 aranyat:-) Jól jönne, kéne csinálni egy saját gift céget, hogy a nyersanyagot, amit megtermelek, mindjárt késztermékké is tudjam alakítani. De eközben a leköszönt külügyminiszter hadseregellátó céget szervez, hogy legyen fegyverünk és repülőjegyünk a háborúhoz... Ez már messzire vezet.
